Kulturális kreatívok
Kik azok a kulturális kreatívok?
Van mód kiutat találni a kilátástalanságból. Míg a munka, a dolgosnak beállított hétköznapok látszatvilága szeparál, vele szemben olyan közös gyökereket kell keresnünk, melyek elválasztás helyett összekapcsolnak. Épp ezt teszik azok a 60-as évek spirituális, pszichológiai mozgalmaiból és a kor szociális elégedetlenségeiből fakadó megmozdulásaiból kinőtt, máig alakulófélben lévő új kis közösségek is, akiket összefoglaló néven, kulturális kreatívoknak nevezhetünk. A kifejezés Paul H. Ray szociológus és Sherry Ruth Anderson pszichológus kreálmánya, akik az Amerikai Egyesült Államokban végzett kutatásaikra támaszkodva fedezték fel a társadalom ezen új csoportját. Koncepciójukat 2000-ben napvilágot látott tanulmányukban, a Kulturális Kreatívok.
Hogyan változtatja meg 50 millió ember a világot (The Cultural Creatives. How 50 Million People Are Changing the World, Harmony Books, NY) című műben mutatták be. Bár a kutatók több mint 50 millió embert, az USA lakosságának csaknem 25%-át ebbe az osztályba sorolták, a csoportba tartozó egyének mégis váltig meg voltak győződve róla, hogy egyedül vannak. A hatalom által irányított média fokozni is igyekszik egyedüliség érzésüket, hisz létezésüket, mint fennállására veszélyeset, tabutémának tekinti. A kulturális kreatívokat ez persze nem befolyásolja különösebben, világfelfogásukban egy újfajta spirituális gondolkodásmódnak jut kulcsszerep, így hát efféle színjátékokkal nehéz őket megtéveszteni. Nem a levegőbe beszélnek, egyéni fejlődésüket a másik embernek rendelik alá, ha nem épp a szellemi világ szolgálatába állítják. Ez a tudatosság mostanra kitermelt egy új osztályt is, a kreatív osztályt, melynek tagjai közé csak Európában közel 80-90 millió ember tartozik.
Az elmúlt 10-15 évben a civil szektor erősödése, növekedése is számlájukra írható. Ennek a szférának a legfontosabb tulajdonsága, hogy miközben új világképet teremt, a hatalom által bitorolt jogokat és kötelezettségeket is vállára veszi egy pozitív értékközpontú jövő megalkotásának reményében. Nem túlzás tehát azt állítani, a kulturális kreatívok egy szép új világ reménybeli polgárai, akárcsak a velük közösséget vállaló szociális vállalkozók, akik a szociális szférában hoznak létre vállalkozói többletértékeket.
Hogyan lehetsz Kulturális Kreatív?
A kulturális kreatív magatartásforma felelősséget vállal az egyéni kisvilágért.
A felelősségvállalás tárgykörébe a holisztikus megközelítés jegyében a legkülönfélébb területek tartozhatnak, úgymint a külső és a belső béke megteremtése, a meditáció, különféle spirituális gyakorlatok, alternatív gyógyászat, környezet-tudatosság, közösségi és szociális munka, a másik emberrel, a másik vallással, nemzettel, kultúrával való harmonikus együttélés, az utazás, mint a megismerés fontos eszköze, a Föld és a természet értékeinek tisztelete, az emberiség jövőjének, az utánunk jövő generációk érdekeinek képviselete. Úgyszintén ide tartozik a jóléttel és az anyagi javakkal szembeni belátó attitűd, az „önkéntes egyszerűség”.
Az „önkéntes egyszerűség” a jelen olvasatban nem kényszerű lemondást jelent, hanem a felelősségvállalás, a belátás szerves része, „a megtehetném, de nem teszem, megvehetném, de nem veszem”- attitűdje, tudatos részvétel egy világban, amely nagyobb lábon akar élni, mint amit a Föld tartalékai számára lehetővé tesznek. Úgyszintén ide tartozik a tudatos pénzkezelés, a tudatos fogyasztói magatartás 
kérdésköre éppúgy, mint a globális szegénység jelensége, ami a kulturálisan kreatívan gondolkozó ember számára nem az „ő problémájuk”, hanem mindannyiunké, hiszen ugyanazon egység és közösség szerves részei vagyunk mindnyájan, ahol minden mindennel összefügg.
A kulturális kreatív viselkedésmód jellegzetessége az emberi élet minőségi tartalommal való feltöltésének igénye, az önmegismerési, tudatosodási folyamatban való aktív részvétel, a kreatív, alkotó tevékenységekhez, művészetekhez, tudományokhoz való vonzódás, és a saját önkifejezési forma kreatív felfedezése és megélése.
